Egészségesen élsz, mégsem vagy jól?

A sportolás egészségünk megőrzésének egyik fontos alappillére. A rendszeres testmozgással nem csak a kívánt ideális súlyt tudjuk megtartani, de a közérzetünkre is nagy hatással van; a mozgás endorfint termel, így megelőzhetőek vele a depressziós tünetek is. Számos egyéb egészségügyi panaszunk hátterében is a mozgáshiány állhat, amit nem érdemes félvállról venni. Azonban ha valaki rendszeresen mozog, kiegyensúlyozottan étkezik, napi másfél liter vizet megiszik, elegendő mennyiségű időt hagy a pihenésre, napi minimum hét és fél órát alszik, igyekszik stresszmentesen élni, és mégis komoly panaszokkal küzd, jogosan teszi fel a kérdést; mi lehet ennek az oka?

Érdemes elgondolkodni, hogy tényleg jól csinálunk-e mindent, hiszen a sportolást sem szabad túlzásba vinni; lényegében minden jóból megárt a sok. Ízületeinket kímélni kell, izmainknak, csontozatunknak is van tűrőképessége. Ha a mozgásra elsődlegesen nem örömforrásként tekintünk, ami jól esik, és nem mellesleg segít karbantartani minket, hanem muszájból végezzük, könnyen stresszforrássá válhat.
Természetes érzés, hogy egy kiadós edzés után fáradtak vagyunk, ezzel szemben ha kimerültséget tapasztalunk, és nem pedig azt, hogy a jól ismert endorfin bomba megint felrobbant bennünk, az intő jel lehet. Teljesítménykényszer, önmagunk túlhajtása, vagy betegség?

A környezetszennyezésnek köszönhetően az évről évre csak romló levegő, és élettér minősége nagy mértékben befolyásolja alapvető egészségügyi állapotunkat.
A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. A kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma jóval az ideális 0,000002%-os határ felett van. A vegyületek napfény hatására, fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, amit mi mind belélegzünk, és nem kis eséllyel okozhatnak asztmás megbetegedéseket.
A gépjárművek ólomszennyezése már véget ért, viszont szénhidrogéneket és szén-monoxidot még mindig fokozott mennyiségben bocsátanak ki, a gyárakról, atomerőművekről, tehát az ipari légszennyezésről nem is beszélve; súlyos probléma az így a levegőbe jutó szennyeződések, és por széllel való terjedése is.
Az Egészségügyi Világszervezet – ami az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik egyesülete -, azon belül is a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóság becslése alapján évente 700 ezerrel kevesebb ember halálozna el a fejlődő országokban, ha ezeket a levegőszennyezőket kivonnák a forgalomból.

Szerencsére egyre többen figyelnek oda, és élnek tudatosabb életet. Nem csak a testükre, hanem a környezetükre is odafigyelnek, mert belátták, hogy az egészségük múlik rajta.

Nem egy olyan kezdeményezés indult, ami segít csökkenteni a szennyező anyagok kibocsátását; pályázatoknak köszönhetően napelem parkok nyílnak szerte a világban, nem csak Európában.
Hazánkban tapasztalható a törekvés az energiafüggetlenségre; Magyarországon már vállalkozások számára is elérhető a 2020-ig tartó napelem pályázat, ami akár 3.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatást jelent.
A GINOP-4.1.3-19 nevű pályázat állami támogatásának teljes keretösszege nem kevesebb, mint 15.000.000.000 forint – ebből 5-10.000 napelemes projekt megvalósulásához terveznek hozzájárulni a jövőben, szigetüzemű, és hálózatra visszatápláló rendszerekkel kapcsolatban egyaránt.

A napelem parkok megépülése lehetővé tenné olyan nagyüzemű, magas energiahasználatú termelések energiaellátását, ami jelentősen csökkentené nem csak a cégek anyagi kiadásait – ami természetesen nem egy elhanyagolható szempont -, hanem bolygónk megóvása felé is hatalmas előrelépés lenne. A napelem parkok, és rendszerek hatékonysága vitathatatlan, a befektetés megtérülése pedig garantált.